Nekem pont aktuális ez, mert apám halála után felesben örököltük a házat anyukámmal, de neki az én felem felett holtáig tartó haszonélvezeti joga volt, és azt most, hogy ő is elment, törölték.

A [HATÓSÁG] a [HELYRAJZI SZÁM] helyrajzi számú, 1821 m2 nagyságú szőlő és gazdasági épület művelési ágú zártkerti ingatlanból a tulajdoni lap ll. rész 4. sorszáma alatt bejegyzett [SZEMELYI ADATOK] [CÍM] alatti lakos tulajdonát képező 1/1 tulajdoni illetőségre a lll. rész 4. sorszáma alatt a [SZÁM] számú határozattal [SZEMELYI ADATOK] [CÍM] alatti lakos javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jogot törölte

1821 m2 nagyságú szőlő és gazdasági épület művelési ágú zártkerti ingatlanból - a kulcsszó az, hogy ZÁRTKERT. Ez nem telek, ide hivatalosan nem lehet házat építeni, csak egy pici úgynevezett gazdasági épületet vagy szerszámtárolót.

Tehát a zártkertben van egy rész, ami szőlő, és van rajta egy pici valami házikó, az a gazdasági épület.

Ennek a zártkertnek van egy 1/1 -es tulajdonosa, tehát övé az egész.

Azonban volt valaki, akinek a javára be volt jegyezve a haszonélvezet, és arról ez a valaki vagy most lemondott, vagy meghalt, és azért törlik.

Inenntől el lehet adni. Amíg a haszonélvezet tart, az erősebb, mint a tulajdonjog. A haszonélvezeti jog tulajdonosának a hozzájárulása nélkül a tulajdonos nem csinálhat semmit.
Nem terhelheti meg kölcsönnel, nem újíttathatja fel, nem alakíthatja át, nem vehet oda albérlőt, nem vehet rá fel hitelt, jelzáloggal meg nem terhelheti, gyakorlatilag a haszonélvezőtől függ.

Ez a helyzet szűnt most meg.

--------------------------------------------------
Note added at 32 mins (2016-09-19 09:28:12 GMT)
--------------------------------------------------

zártkerti ingatlanból - a ból semmi másra nem vonatkozhat, mint arra a szóra, amelyhez kapcsolódik, tehát az ingatlanból.

1/1 tulajdoni illetőségre - ugyanez.

- Gondolom, a 1821 m2 a ingatlanra vonatkozik es nem a gazdasagi epuletre. Akkor hogy fugg ossze az epulet azzal, ami jon utana (muvelesi..ingatlan)?

Értsd:
Van egy zártkerti ingatlan, ami 1821 m2, amire az engedélyezett/bejegyzett művelési ág: a szőlő (ezen a területen hivatalosan csak szőlőművelés végezhető, valamint van rajta gazdasági épület is, ami az adott terület max. 3% lehet).

A gazdasági épületet az adott terület max. 3 % lehet.
A gazdasági épület kialakítását tekintve a kertművelés célját szolgálja, de nyilvánvalóan tartalmazhat emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget és mellékhelyiségeket is. A fő rendeltetésének -- több mint 50 %-ának -- viszont a művelést kiszolgáló helyiségeknek pl raktár, kerti szerszám tároló, gyümölcs tároló, méregkamra...stb kell lennie...)

- Ingatlanbol: mire vonatkozik a ‘-bol’?
- Illetosegre: mire vonatkozik a ‘-re’?

- A -ból, valamint a -re pedig arra vonatkozik, hogy a kérdéses zárkerti ingatlan hányad részre vonatkozik a haszonélvezeti jog törlése. Mivel az az 1/1 tulajdoni illetőségre vonatkozik, ezért az a teljes tulajdoni részre értendő.

--------------------------------------------------
Note added at 4 óra (2016-09-19 13:05:15 GMT)
--------------------------------------------------

Mivel felmerültek a „hányad” és „illetőség” fogalmak..

"- A közös tulajdoni szabályozás gyakran operál e fogalmakkal és szükségszerűen merül fel még az „arány” és a „rész” kifejezés is.
- A „hányad” kifejezés mind a Ptk., mind az ingatlan-nyilvántartás rendszerében eszmei tartalmat jelent, azaz nem jelent térmérték szerinti elhatárolódást. A „hányad” eszmei rész. Egy olyan virtuális egység, amely az ingatlanon fizikai értelemben nem észlelhető. A hányadok minden esetben kisebbek a virtuális egésznél, de jellemzőjük, hogy egy ingatlanon belül szükségszerűen kiadják az 1/1-es arányt, mivel a Ptk. 112.§ (2) bek. szerint hatályos jogunk nem ismeri az uratlan ingatlant, ezáltal az uratlan ingatlanhányadot sem. Ingatlanhányad tulajdonjogával sem lehet felhagyni.
- Az „illetőség” az eszmei hányad személyhez (jogosulthoz) kapcsolódását fejezi ki. Illetőségről csak egy jogosult relációjában lehet szó. Az ingatlanhányad és az ingatlanilletőség tartalmi különbségét fejezi ki az Inytv. végrehajtási rendeletének (109/1999.(XII.29.) FVM r. – Vhr.) 6.§ (2) bekezdése: „Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész ingatlanhoz viszonyított hányadát kell feltüntetni.”
- Az „arány” a hányad kifejezésének matematikai eszköze egy törtszám. Egy ingatlanon belül a hányadokat csak olyan törtszámok fejezhetik ki, amelyeknek nevezője ugyanaz az abszolút egész szám.
- A „rész” (ingatlanrész) az ingatlan-nyilvántartás fogalmi rendszerében a térmérték, a művelési ágak, a hasznosítás, a használat szerinti fizikai elhatárolódás kifejezése. A „rész” az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett darabja, a hányad-számítás alapja.
Az „illetőség” kifejezés az Inytv.-ben sem szerepel. Annál inkább fordul elő az Inytv. végrehajtási rendeletében (109/1999.(XII.29.) FVM r.). E rendelet 6.§ (1) bekezdése szerint „Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.” E mondatban az „illetőség” és a „hányad” kifejezések együtt fordulnak elő. A szövegösszefüggésből kiolvasható, hogy mind az egész ingatlannak, mind az egész tulajdoni illetőségnek lehet ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető eszmei hányada. Ez a közös ingatlan-tulajdon szempontjából igen lényeges, mert amennyiben jogszabály nem ismeri el az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzést, közös tulajdon is csak akkor keletkezik, ha az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert (Ptk. 117.§ (3) bek.)."
http://tinyurl.com/hanyad-illetoseg


--------------------------------------------------
Note added at 4 óra (2016-09-19 13:26:09 GMT)
--------------------------------------------------

Jav.: a teljes tulajdonrészre értendő